A klasszikus férfiköntös
Ma is arra várunk, hogy egy hosszú munkanap után hazaérve lecserélhessük az utcai ruhánkat valami kényelmesebb holmira. Ez cseppet sem nem új jelenség. Még a tizenkilencedik század előtt a férfiak és a nők néha informális és kevésbé korlátozó ruhát viseltek otthon és informális társadalmi környezetben. Ezek a köntösök, amint az elsődlegesen ismertek voltak, lehetővé tették az emberek divatos megjelenését, miközben kényelmesek maradtak.
A klasszikus férfiköntösnek, mint ruhadarabnak a megjelenése könnyen a 17. századig nyúlik vissza. Kezdetben ezeket a ruhákat szigorúan csak otthon viselték és néha indiai vagy perzsa ruháknak hívták keleti eredetű és keleti vágásuk miatt, mely hasonló volt a kimonóhoz. Először gyapotból és később jacquard selyemből készültek - más néven brokát, bársony vagy damaszt. Csakúgy, mint ma, a legtöbb régi köntösön sem volt gomb, hanem megkötős átlapolós viseletként hordták. A közel-keleti és keleti kultúrák hatására ezek a ruhák gyakran színes szövetekből készültek, mint például a selyem damaszt, a nyomtatott pamut vagy akár bársony. A minőségi, drága anyagú köntös, a felső osztály privilégiuma volt, és a gazdag gyakran pózoltak kedvenc köntösükben a festett portrékon.
A 19. században a fürdőköpenyeket a reggeli időszakban és az esti órákban viselték, csakúgy mint napjainkban.
Az 19. század közepétől évektől a férfi köntösök jellemző tartozéka a széles kihajtós sálgallér volt, melyet valamilyen szatén vagy selyem anyagból készítettek.Ebből az időszakból valók Oscar Wilde egyes fennmaradt fotói, melyeken háziköntöst visel az író, tipikus jelképeként az otthon ülő szellemi alkotásba merülő életformának.
A huszadik század elején a központi fűtés még mindig szokatlan luxus volt, az olcsó köntös fogalma még ismeretlen volt. Következésképpen a legtöbb ruházat elsősorban funkcionális célt szolgált, és elsősorban elegáns otthoni kabátként viselték. Nem meglepő, hogy a hosszú köpenyt vastagabb gyapjúból és pamutból és többnyire tömör színekből és láthatatlan kockákból készítették. Watson leírása szerint Sherlock Holmes gyakran viselt egy ilyen ruhát. Az I világháborúig jellemzően a módosabb réteg öltözéke volt a drága anyagokból készült háziköntös.
Az I. világháború után a köntös egyre inkább elérhető lett a középrétegek számára is, jellemzően a felsőbb osztályok öltözködési szokásait utánozva vele. A képen Sherlock Holmes stílusú házikabátot láthatunk.
Az 1920-as és 1930-as években a fürdőköpenyek még meglehetősen hosszúak voltak, csaknem bokáig érőek. Ez persze nagyon is érthető ha figyelemebe vesszük a kor fűtési szokásait. A férfi köntösöknél a minták tekintetében népszerű volt a csíkos, és az absztrakt minta, de a keleti motívumok is gyakoriak voltak, melyek az ázsiai sárkánnyal és a keleti jelenetekkel az arany, zöld, bordó, lila vagy kék árnyalataiban pompáztak.
A 30-as évek közepén a strandköpenyek egyre népszerűbbek lettek. Az elöl gombolós fazonok helyett előtérbe kerültek a ma is megszokott megkötős fazonok, mert azokat könnyen lehetett hordani bármely testalkaton.
A selyem és a finom gyapjúköpenyeknél is egyre népszerűbbek voltak a szatén és selyemköntösök, különösen melyeket kontrasztos és hangsúlyos színekkel díszítettek. A színek tekintetében a sötétvörös árnyalatok divatosak lettek, de a fekete köpenyt jól értékesítették, ha fehér vagy arany szegéllyel párosították őket.
A forgalomba lévő számtalan köntös típus ellenére sok férfi még mindig vonzotta az egyszerű flanelköpeny. A külső mellényzsebre gyakran varrtak családi emblémát vagy monogramot.
Manapság jóval kevesebb férfi viseli a köntöst, ami elég szomorú, és méltatlan is ehhez a sokoldalú ruhadarabhoz. A gyártók ennek ellenére számtalan változatban készítik a férfi köntösöket, így pamut, gyapjú, selyem vagy kasmír, anyagokból, de már jóval egyszerűbb és letisztultabb fazonnal A mai napig a legtöbb köpeny egy kendő gallérral van ellátva. Csak a legdrágább ruhadarabok kaphatók bársonyos zsinórokkal és mandzsettákkal vagy más fényűző díszítéssel. Leggyakrabban a köpenyt pamut flanelből vagy pamut alapú frottírból készítik, keresettek a plüss anyagok is, de a frottír köntös a legnépszerűbb és ritkábban keresik a selyemköntösöket.
